Ha a szvingerklubokról annyi a halvány fogalmad, hogy extrém orgiáknak helyt adó, sötét és viszolygást keltő szuterén szobák, akkor – bár ilyesmi is létezik 🙂 – itt az ideje bővíteni az ismereteidet.
A szvinger szubkultúra körül számos tévhit és „én úgy hallottam” típusú pletyka kering. Tegyünk rendet a hiedelmek között és derítsük ki mi az igazság.

 

Mi is az a szvinger, és miért beszélünk róla ennyit mostanában?

A „szvinger” szó hallatán sokan egyszerre érzik magukat zavarban, kíváncsinak és kicsit bűnösnek is – mintha valami titkos szót ejtettek volna ki véletlenül a reggelizőasztalnál. Pedig maga a kifejezés egyáltalán nem új: az angol swinger eredetileg olyan embert jelentett, aki szereti a változatosságot – tánc, társaság, életöröm. Aztán valamikor a huszadik század közepén a szó kapott egy pikánsabb csavart: elkezdték azokra használni, akik párként – közösen és beleegyezéssel – nyitottak másokkal való erotikus kapcsolódásra.

Szóval nem arról van szó, hogy valaki titokban félrelép, hanem arról, hogy két ember együtt mondja: „nézzük meg, mi fér bele, ha őszinték vagyunk egymással – és magunkkal.”

A szvinger ma már nemcsak egy életmód, hanem egy közösségi kultúra is – olyan emberek társasága, akik szeretnek nemcsak beszélni, hanem gondolkodni is a szexről. És bár nem való mindenkinek, egyre többen kíváncsiak arra, hogy mit is jelent valójában.

És most hadd oszlassak el néhány mítoszt!

 

Mítosz #1: A szvingerklub csak perverzeknek való

Ahhoz képest, hogy sokan perverznek tartják őket, a szvingerek meglepően normális emberek. Tanárok, eladók, könyvelők – hétköznapi figurák, akik a mókuskerekükben tekernek: dolgoznak, gyereket nevelnek, barátokkal buliznak, vagy a palackok visszaváltásával vívnak élet-halál harcot. Akár a szomszéd is lehet az – csak épp nem beszél róla.

A legtöbb résztvevő kíváncsi szingli vagy stabil párkapcsolatban élő ember, aki nem menekülésként, hanem felpezsdítéseként tekint erre az életformára. A szvingerpartik sokkal inkább társasági események, ahol az emberek beszélgetnek, táncolnak, nevetnek – és ha minden jól alakul, akkor (kizárólag kölcsönös szimpátia esetén) történik valami más is…

Ez nem perverzió, inkább játékos kíváncsiság – ami, valljuk be, hajlamos kikopni az évek alatt, és sokak fantáziájában lapul meg csendben, kivárva az alkalmat.

 

Mítosz #2: Ide csak modellek és Adoniszok járnak

Ha azt hiszed, hogy egy szvingerklubban mindenki úgy néz ki, mint egy Victoria’s Secret castingon, akkor nagyobb csalódás érhet, mint amikor élőben találkozol egy Tinder-profilkép 2015-ös verziójával.

A valóság jobban hajaz egy péntek délutáni Tesco-közönségre. Van itt minden: sörhas és kockahas, szilikon és narancsbőr, full-tetkó és teljesen natúr bőr, feszes popsi és husi derék.

Az igazi vonzerő itt nem a tökéletes test, hanem a nyitottság. Itt az emberek valóban kívánatosnak érzik magukat – nem annak ellenére, hanem épp azért, mert önmaguk lehetnek.

Szóval, ha az tart vissza, hogy „Fúj, hogy néznék már ki fehérneműben?”, akkor gondold át újra!

 

Mítosz #3: Mindenki öreg és csúnya

És akkor itt az érem másik oldala: sokan épp azért nem mennek el egy klubba, mert attól tartanak, hogy kizárólag idősödő embereket találnak ott, akikről a ’70-es évekből megmaradt pornómustrák jutnak eszükbe.

A valóság azonban az, hogy a szvingerközösség tök vegyes: a huszonévesektől kezdve az ötvenes-hatvanas éveikben járókig mindenféle korosztály képviselteti magát. A lényeg nem a kor, hanem a hozzáállás.

A szexuális energia nem naptári beosztás szerint működik – és különben is, kinek mi a zsánere. Ízlések és pofonok, ugye. Van, aki a simára borotvált húszastól indul be, más meg a bölcs szemű, sármos ötvenesért őrül meg.

 

Mítosz #4: A szvinger életmód tönkreteszi a kapcsolatokat

Ha egy kapcsolat amúgy is recseg-ropog, egy szvingerklub valóban nem biztos, hogy a tuti ragasztó lesz hozzá – ahogy egy nyaralás, egy közös gyerek vagy egy új kanapé sem ment meg semmit, ami már menthetetlen.

De azok a párok, akik őszintén beszélnek egymással a vágyaikról, határaikról és félelmeikről, gyakran épp azt tapasztalják, hogy ez egy izgalmas közös élmény lehet. Nem elválaszt, hanem összeköt.

A szvinger életmód önmagában nem tesz tönkre kapcsolatokat – azt ügyesen elvégzi a kommunikáció hiánya, a szőnyeg alá söpört problémák vagy az, ha a két ember teljesen más irányba fejlődik.

Egy jól működő párkapcsolatban viszont a szvinger nem törésvonalat jelent, hanem egy újabb kaput. Egy lehetőséget, hogy együtt fedezzétek fel az erotika eddig ismeretlen szegleteit – kíváncsian, egymás kezét fogva.

 

Mítosz #5: Csak boldogtalan párok járnak szvingerklubba

Ez a feltételezés nagyjából olyan, mintha azt mondanánk, hogy csak azok járnak edzőterembe, akik már teljesen el vannak hízva, és nem férnek be a liftbe.

Kétségtelenül akadnak párok, akik krízishelyzetben próbálkoznak a szvingerrel – de a klub nem a házasság-újraélesztő intenzív osztály, ahol szexgépeken pumpálják vissza az életet a halódó kapcsolatba.
Sokkal gyakoribb, hogy olyan párok érkeznek, akik már túl vannak a ki vagy te, és mitől kattansz be vasárnaponként? szakaszon. Akik tudnak együtt unatkozni, együtt nevetni, és már nem halnak bele egy vita utáni csendbe.
Olyan párok, akik eljutottak oda, hogy meg merik osztani egymással a legvadabb fantáziáikat is – nem lesütött szemmel keresgélnek rájuk a Google-ben.

A szvinger tehát nem az utolsó szalmaszál – hanem egy piknik az erdő mélyén. Tűzoltás helyett tűzrakás. És a jó hír: nem is muszáj minden alkalommal sütni rajta valamit.

 

Mítosz #6: A szvingerezés is megcsalás

Nem, nem az.

A megcsalás nem pusztán a szex – hanem a titok. A hazugság. Az a mozzanat, amikor valamit eltitkolsz, mert tudod, hogy fájna a másiknak.

A szvingerélmény viszont nyílt lapokkal játszik. Ha már játszunk, legalább ne csaljunk.

Ez nem félrelépés, hanem közös lépés – egy másik dimenzióba. Egy olyan világba, ahol a vágyakról nem kell hallgatni, hanem beszélni lehet. Ahol nem kell szégyellni, ha kíváncsi vagy.

A szvinger kapcsolatok attól működnek, hogy a felek nem a másik háta mögött fedezik fel saját magukat, hanem egymás előtt. Együtt.

Egyszer hallottam valakitől, hogy a szvinger a „legális non-monogámia” egyik formája. És tudod mit? Lehet benne valami.

 

Mítosz #7: Kizárt, hogy ezt lehet féltékenység nélkül csinálni

A féltékenység olyan, mint a csípős szósz: ha jól adagolod, izgalmasabbá teszi a dolgokat. Ha viszont az egész üveget ráborítod az életedre, garantáltan sírni fogsz tőle.
A szvingerezés nem arról szól, hogy kiiktatjuk a féltékenységet, hanem arról, hogy megtanuljuk kezelni – pontosan úgy, ahogy az élet más területein is.

Mert valljuk be: ki ne érzett volna még egy kis szúrást a gyomra táján, amikor a párja túl lelkesen dicsérte meg valaki más főztjét… vagy dekoltázsát?

Azok a párok, akik eljutnak a szvinger világába, nem tegnap jöttek le a kapcsolat-hegyről. Ők már toltak együtt babakocsit, végignéztek nyolc évadot egy közepesen rossz sorozatból, és még mindig beszélgetnek egymással.

A féltékenység ott lehet – de nem dirigál. Inkább csak üldögél a sarokban, kicsit duzzogva, miközben ti újra és újra emlékeztetitek egymást: mi ketten ebben is társak vagyunk.

Féltékeny vagy, ha a párod élvezettel befal egy krémest? Valahogy így kell ezt is kezelni. És ha néha valaki túl nagyot harap abból a bizonyos krémesből? Akkor leültök és megbeszélitek. Őszintén. Talán kicsit hangosabban, de sosem titokban.

Mítosz #8: Ha bemész egy szvingerklubba, muszáj szexelned

Ez olyan, mintha egy étteremben a pincér rád tukmálná az egész étlapot. Senki nem várja el, hogy bármit is csinálj – sőt, sok első látogató csak nézelődik, ismerkedik a légkörrel, beszélget, vagy a sarokban üldögélve figyeli a történéseket.

Valójában egy jó klubban néha többet beszélgetnek, mint a Facebook kommentszekciójában – csak itt nem korlátozzák őket a Meta irányelvei, így a zene, a valóságshow-k és a család mellett nyugodtan szóba kerülhetnek a szexuális vágyak is, kitiltás nélkül.

Amit viszont azonnal „letiltanak”, ha kell: az a beleegyezés figyelmen kívül hagyása. A „nem” szó szentsége itt megkérdőjelezhetetlen. És ami még fontosabb: nem kell indokolnod, magyarázkodnod, vagy azon görcsölnöd, hogyan ne bántsd meg a másikat.

Akit egyszer rajtakapnak, hogy erőszakoskodik, vagy nem tartja tiszteletben a visszautasítást, azt nemcsak kiküldik – hanem soha többé nem látják szívesen.

A „nem” szót itt jobban tiszteletben tartják, mint sok más helyen, ahol elvileg semmi ilyesmi nem történik.

 

Mítosz #9: A szvingerklubok az orgiák Mekkái

Talán egy romantikusan rémisztő tévképzet él benned: hogy a szvingerklub ajtaján belépve azonnal lecsatolják rólad a nadrágot, letépik a ruhád, rád vetik magukat, és beterelnek a nyögő tömegbe.

A valóság ezzel szemben sokkal civilizáltabb. Sőt, mondhatni, udvarias. Nem vetkőztetnek le, nem cibálnak sehová, és senki nem akar rávenni semmire, amitől a szemöldököd a hajvonaladig szaladna.

Ez inkább olyan, mint egy szokatlanul őszinte társasági esemény, ahol a dress code nem a pucérság és otrombaság, hanem a szexi megjelenés és a kölcsönös tisztelet.

A legtöbb klubban a beszélgetés és az ismerkedés legalább olyan fontos, mint az esetleges testi kontaktus. A kötelező orgiák helyett gyakran hosszú órák telnek el koktélozással és csevegéssel, mielőtt bármi történne. Sőt, van, hogy semmi nem történik – valakinek ez megnyugtató, másnak csalódás.

De ha úgy alakul, csoportos együttlétnek is részese lehetsz. Csak ha akarsz persze…

 

Mítosz #10: A szvingerklubok mocskosak és veszélyesek

Igen, tudjuk – sokak fejében a „szvingerklub” szó hallatán egyből egy lepukkant, koszos pince jelenik meg, ahol műbőr kanapék roskadoznak a titokban becsempészett borosüvegek súlya alatt.

A valóság viszont sokkal… kellemesebb. A legtöbb klub inkább emlékeztet egy menő szórakozóhelyre dizájnos bárpulttal és tánctérrel, mint egy olcsó motelszobára, ahol a takarítás fakultatív.

A higiénia pedig adott és nélkülözhetetlen – akár egész este a zuhany alatt állhatsz, már persze ha nem találsz izgibb programot.

És akkor még nem beszéltünk az óvszerekről, amelyek minden sarokban elérhetők, szinte már-már díszítőelemként funkcionálnak.

A valódi veszély nem az ajtón belül leselkedik, hanem azon kívül – ahol a szexről még mindig suttogva beszélünk, és a felvilágosítás szintje egy poros bioszkönyv lapjain ragadt meg.

 

Mítosz #11: A szvingerek között gyakoriak a nemi úton terjedő betegségek

Ez a félelem érthető – a testiséghez sokakban automatikusan társul a kockázat. Csakhogy a szvingerközösségekben a tudatosság és a prevenció nem választás kérdése, hanem alapbeállítás.

A szex nem sport, de ha annak tekintjük, itt profik játszanak: óvszerrel, egyeztetett szabályokkal, sőt, sokan rendszeresen járnak szűrővizsgálatra is.

Eközben hány ember flörtöl úgy egy szombat esti buliban, hogy a harmadik pohár bor után már azt sem tudja, mi a partnerének a neve – nemhogy az STD-státusza?

 

Mítosz #12: A szvinger nők erkölcstelenek

A jó öreg képmutatás – még mindig divat. Mert ha egy férfi élvezi a szexualitását, akkor „a falu bikája”, „sármőr”, „igazi férfi”. De ha egy nő meri ugyanazt tenni? Akkor hirtelen „olcsó”, „könnyűvérű”, „erkölcstelen”. Taps.

A szvingerközösségekben viszont egészen más a hangnem. Itt a nők nem a férfiak szexuális díszletei, hanem egyenrangú szereplők. Tisztelet, határok és szabadság – ez jár nekik, nem ítélet.

Egy szvinger nő nem eldobja az erkölcseit – csak leveszi azt a zubbonyt, amit mások húztak rá. És ami alatta van? Nem bűn, hanem bátorság. Saját vágy, saját döntés, saját ritmus.

Szóval ha valaki nagyon erkölcsről akar beszélni, előbb nézzen magára. Mert ami a klubban történik, az nem romlás – hanem felszabadulás. És néha egy nőnek pontosan erre van szüksége. Nem címkére.

 

Valóság: Kíváncsiság, kaland, szabadság

Szvingerklubba menni kicsit olyan, mint elmenni egy gasztrofesztiválra. Először csak nézelődsz, kóstolgatsz, beszélgetsz – és lehet, hogy a végén csak egy tányér kacsamájpástétommal mész haza, nem egy hétfogásos lakomával.
De attól még jó volt a hangulat, és jövőre talán visszamész, hogy megkóstolj valami merészebbet is.
A szvinger közösségekben a szex nem cél, hanem lehetőség. És mint minden lehetőséggel, ezzel is csak akkor érdemes élni, ha valóban vágysz rá.

A szvinger életmód nem perverzió, hanem egy alternatív kapcsolódási forma – ahol megélheted a szexuális szabadságot biztonságos körülmények között.
Nem mindenkinek vonzó.
Nem mindenkinek való.
Nem mindenkinek szükséges.

De aki jól csinálja, annak az erotika teljesen új dimenzióit nyithatja meg.

Mert a szexről lehet suttogva hallgatni – vagy őszintén beszélni.
Én az utóbbit választom.
Kira

A történet nem zárult le – most kezd igazán életre kelni.

A következő részben visszatekintünk kicsit az időben – mert a szvinger életmód nem a Tinder születésével kezdődött.
➤ Hogyan alakult ki a modern szvinger közösség?
➤ Mi köze volt hozzá a második világháborúnak, a hippikorszaknak és az internetnek?
➤ És vajon tényleg mindig is létezett, csak épp nem beszéltünk róla?

Következő fejezetünk címe:
„Történelmi háttér: A szexuális forradalomtól napjainkig” – avagy hogyan lett a titkos kulcsos partikból okostelefonos klubélet.